2010. szeptember 24., péntek

Sajnos nem változom!

A címet úgy értem hogy mindig hetek múlva írok ide most sincs máshogy.
Azon gondolkodom most hogy már nem is tudom hogy mire gondoltam. -.-"

Jaj hát a heteim. Azokról ne is keljen inkább beszélnem. Mert túl hosszú a lényeg az hogy így az első hónapra kapásból 4 db 5-st és egy négyest sikerült bekanyarítanom a naplónkba! xD
És hát van egy srác aki már annyira az idegeimre megy hogy egyszer lecsapom az hold fix. Na meg a másik az én drága nővérkémnek szeretnék utólagos születésnapot kívánni! Lássuk csak mi van még amit úgy le kéne írnom? Sajnos nem jut semmi az eszembe pedig sok minden történt.

Lássuk ezt a napot!

Juj, nyertem 20 Ft-ot fogadáson! :D De ez nem olyan hogy örülni kéne neki. De mind. Azt az Alex kijelentette hogy el kell kísérnem tetkót csináltatni! Na mondom. És azt is mondta hogy ha nem megyek el a születésnapjára akkor meg fog rám haragudni de kérem ott lesz egy srác akivel nagyon nem szeretnék dumálni! De ő ezt képtelen felfogni! Ma azt is mondták nekem ha a szemeimmel ölni tudnék akkor a fél világ kinyiffant volna! Mi tagadás van benne valami! xD
Ma egy barátomat nagyon sajnálom igaz ahogy már megemlítettem a 20 Ft-ot rajta nyertem de tényleg nagyon sajnálom! :( És tudjátok az a legszarabb hogy ebben az egész helyzetben mind a ketten a barátaim! :S Lássuk csak..... Asszem ennyi lenne!
De nem mert angolórán elkapott a kreativitás és verset írtam de nem egyet hanem kettő! xD

Íme az egyik:
Vérben fürdött lények,
éjjel előjöjjetek,
azok akik önkéntes száműzetésre űzettek,
fáklyákkal égetettek,
vérrel csillapodott szomjatokat,
emberi vadakkal pótoljátok,
fájdalom mi társatok,
halál jár hol jártatok,
vámpíroknak nevezünk titeket,
a feszület mégsem segíthet,
álmunkban rémálomként jelentek,
hogy magatokfajtává tegyetek,
a fénytől menekültök,
az ember üldözött,
így lett ebből mítosz,
mióta Drakula paktumozott.

És ez a másik:

A halál kellemes és békés,
életünk végén,
csak dolgokra gondolunk,
hogy minden gondolatunk túljutott,
vannak kik a sírban is szomorúak,
ajkuk lefelé konyulhat,
féltették életüket,
mégis odakerültek,
álmukban is van bosszúszomjas,
ki a pokolba juthat,
tűz ég szemeikben,
szívük kegyetlen,
várják a poklot,
hogy bűneiket ostromoljuk,
mert mi élők sem nyugodhatunk,
keserűségre gondolunk,
földel borított holtestek,
rohadnak a temetőben,
álmukban még képzelik,
hogy a vacsorát eszik,
szívük dobbanása rég kihűlt,
fagyos leheletük töltik be az űrt,
így teremtetett hát az ember,
földön járjon s éljen,
de legyen az amiből kötetet,
homokból s némi szerencséből,
léteztünk,
s létezünk,
mert a halál minket sem kerül,
a koporsóban már ki van jelölve a helyünk!

Azt hiszem ennyi lenne a mondandóm. xD



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése